A modern marketinget a vélemények uralják, de a kampányok tervezése során gyakran megfeledkeznek róluk. Egyes vállalkozások szándékosan teszik ezt azzal a gondolattal, hogy a marketingjük más, másra fókuszál, vagy hogy már elég híresek. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy senki sem hiszi el a vélemények nélküli hirdetéseket, és hajlamosak ártani a márkának, megfosztani a konverzióktól. Kár ezért, nem gondolja?
A piacon minden hirdetésnek három fő célja van
Ezek a következők:
- Tájékoztatni a márkáról és kínálatáról
- Meggyőzni az ügyfelet a vásárlásról vagy más kívánt műveletről
- Emlékeztetni a márkaimázsra és megerősíteni azt
A célok eléréséhez a kampánynak szilárd alapokra van szüksége: az ügyfélkör bizalmára
Sajnos a cégek szeretik figyelmen kívül hagyni ezt a tényt. Inkább azonnal befektetnek drága marketingcsapatokba, szövegírók hadát vagy más szakembereket alkalmaznak, és szlogenek, videók, bannerek és bejegyzések özönét hozzák létre a közösségi hálózatokon. Gyors sikert ígérnek maguknak, és türelmetlenül várják az eredményeket. De nem biztos, hogy azok megérkeznek.
A hagyományos reklámozással nem nyeri el az ügyfél bizalmát, puszta pénzkidobás
Nem csak a józan ész mondatja velünk ezt, kutatásunk is alátámasztja.
- Az amerikai marketingügynökségek nagy tekintélyű szövetsége, a 4A's felmérése szerint a válaszadók mindössze 4%-a bízik a hirdetésekben. Ez azt jelenti, hogy az emberek 96%-a nem hisz el semmit, amit a hirdetéseken keresztül próbál elmondani nekik. Tehát éppen ellenkezőleg azt hiszik, hogy blöfföl, valótlant állít vagy egyenesen becsapja őket.
- Gyakorlatilag minden nagyobb márka csalódást okozott az ügyfeleknek az utóbbi időben. A Facebook veszélyeztette a magánéletüket, a Netflix, a Yahoo vagy az Amazon az adatokkal kereskedett, és nem félt belenézni a személyes beszélgetésekbe. A Volkswagen csalt a károsanyag-kibocsátással, az Uber nem szégyellt árat emelni a hókatasztrófa idején, a Mattel pedig veszélyes játékokat árult. A márkába vetett bizalom megsérült.
- Az ügyfelek bizalmatlansága a marketinggel szemben még felületes mérlegelés után is érthető. Az átlagos halandó naponta 4-10 ezer hirdetésnek van kitéve. Természetes, hogy hamar belefárad ekkora áradatba, és figyelmen kívül hagyja azt.
Hogyan oldható meg a bizalmi probléma? Hadd beszéljenek a valódi emberek, bármiféle csillogás nélkül
Bár az emberek hallani sem akarnak a reklámokról, egymásban azonban megbíznak, mégpedig az esetek 75%-ában. Amikor új autót keresünk, megkérdezzük egy lelkes barátunkat. A Luxot egy barátnőnk ajánlja, a fehérjét az edző az edzőteremben, a gyógyszertáros ismerősünk pedig étrend-kiegészítőre ad tippet.
Röviden, az embereknek szükségük van néhány jó értékelésre. És nincsenek egyedül ebben. Mások véleménye az esetek 90%-ában befolyásolja a vásárlási döntéseket.
A vásárlók 72%-a bízik a pozitív véleményekkel rendelkező márkákban, még akkor is, ha először hallanak róluk
Az online értékelések az ügyfél nyelvén beszélnek, csak a lényeges dolgokat emelik ki, organikusak és a lehető leginformatívabbak. Az ügyfelek azonnal tudják, hogy a márka miben különbözik a versenytársaktól, mit kell figyelembe venniük, és miért ne habozzanak a vásárlással.
A márkák profitálnak ebből
- Az emberek 84%-a ugyanannyira bízik az értékelésekben, mint a személyes ajánlásban.
- A konverziós oldalon megjelenő értékelések 62%-kal növelik az eladásokat.
- Még egy negatív értékelés is képes akár 45%-kal növelni az eladásokat.
- A keresőmotorok figyelembe veszik az értékeléseket, és ennek megfelelően feljebb helyezik a márkát a keresési rangsorban.
A vélemények nem csupán versenyelőnyt jelentenek, hanem minden kampány alapját képezik
Vélemények nélkül ezt egyszerűen nem lehet csinálni. Enne olyan étteremben, amelynek egy csillaga sincs? Mi sem. Ugyanez a helyzet bármely más szolgáltatás vagy termék értékesítésével.
Ahhoz, hogy egy jelenlegi ügyfél egyáltalán fontolóra vegye Önt, mint alternatívát, legalább 10 pozitív ajánlást kell olvasnia. És ezen semmilyen kiválóan megírt szöveg, forradalmi marketing, de még maga Don Draper sem fog változtatni.
