A sikeres márkaépítési terv alapos ügyfélelemzésen alapul. Vásárlási döntések, elvárások, igények. Az embereket évszázadok óta tanulmányozó tudományterületek - a pszichológia és a neurológia - tudnak róluk a legtöbbet. Mai blogbejegyzésünkben ismertetjük a legfontosabb megállapításokat.
Neurológiai szempontból a bizalom érzése az oxitocin hormonhoz kapcsolódik. Szintjének mérésével a tudósok akár 84%-os sikerrel meg tudják jósolni, hogy az ügyfél vásárolni fog-e. Az oxitocinszint félszeres emelkedéséhez közel 16 ezer forintos kiadásnövekedés kapcsolódhat.
Mi szabadítja fel a legtöbb oxitocint? A kedves viselkedés, a szemkontaktus, az aktív hallgatás vagy egy egyszerű kézfogás.
ANewcastle-i Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy mi befolyásolja a vásárlási döntéshozatalt a kockázattal járó termékek esetében (biztonsági berendezések, gyógyszerészeti termékek, pirotechnikai termékek stb.).
Az állandó kínálat esetében a puszta ismertség és az alacsony ár játszott szerepet a vásárlásban. A kockázat növekedésével azonban a bizalom kezdett dominálni a döntéshozatal során.
Ha az Ön termékei a kockázati kategóriába tartoznak, tekintse a márka iránti bizalmat értékesítési stratégiája kritikus pontjának.
A márka iránti fogyasztói bizalom megteremtésének számos mechanizmusa van. A legegyszerűbb az “ismerőssé” válás.
Az emberek erősen kedvelik azokat a dolgokat, amelyeket gyakran látnak, mert ismerősnek érzik őket, és nagyobb valószínűséggel bíznak bennük. A pszichológiában ezt a jelenséget puszta expozíciós hatásnak vagy ismerősségi hatásnak nevezik. A marketingben ez nem ismeretlen. Ez az oka annak is, hogy fizikai és digitális világunkat elárasztják a reklámok. Nem mindig próbálnak eladni - sokan csak emlékeztetni próbálnak.
Mi a közös egy rosszul optimalizált weboldalban, egy rendezetlen alkalmazásban és egy Comic Sans betűtípust használó könyvjelzőben? A kiégett agyú ügyfél.
Szakmailag ezt magas kognitív terhelésnek nevezik, és ez az állapot, amit még véletlenül sem szeretnénk előidézni a potenciális vásárlókban.
Egyik hatása ugyanis az, hogy növekszik a bizalmatlanság azzal szemben, amit mondani szeretnének. Minél jobban megterheli kognitívan az ügyfeleket valami, annál inkább problémaként érzékelik, amit aztán veszélyként értelmeznek, és kilépnek.
Tehát semmiképpen se vegye félvállról az UX-et.
A Lüneburgi Egyetem tanulmánya szerint az emberek ugyanúgy érzékelik a márkákat, mint az emberi arcokat.
A kutatócsoport 18 jól ismert márkát mutatott meg a felmérés résztvevőinek, majd nyomon követte, hogy az emberek mennyire tartják megbízhatónak a márkák által képviselt vállalatokat. Az eredményeket összehasonlították egy korábbi vizsgálattal, amely ugyanezt tette, de emberi arcokkal.
A következtetés az, hogy az agy által a márkák felismerésére és értékelésére használt mechanizmusok nem különböznek azoktól, amelyeket az arcok esetében használunk. Ugyanúgy érzékeljük a márkákat, mint a körülöttünk lévő embereket. Nem valószínű, hogy a bizalom mechanizmusai túlságosan eltérőek lennének.
A marketing az emberektől és az emberekért van - soha ne feledkezzünk meg az emberi aspektusról.
